Robot vezérlés
Van egy robotunk , amely az F, J, L, B parancsokra hallgat. Az F hatására felfele, a J hatására jobbra, az L hatására le, a B hatására balra megy a robot egészen addig, míg nem ütközik falba, akkor megáll és várja a következő parancsot. A pályát fal veszi körül, illetve a pályán belül is vannak falak (fekete négyzetek).
Amennyiben a robot olyan mezőre érkezik, amelyik egy nyilat tartalmaz, köteles megváltoztatni az irányát a nyíl irányába, és addig folytatja tovább útját, míg falba nem ütközik. Amennyiben teleportálás () mezőre érkezik, akkor a másik teleport mezőn fog előbukkanni, és ugyanolyan irányba folytatja az útját, mint korábban, amennyiben ez lehetséges. Ha ez nem lehetséges, mert ott akadály van, akkor ellentétes irányba mozog tovább a következő falig.
Lássunk egy példát:
Ha a szaggatott vonallal jelölt útvonalon szeretnénk végig vezetni a robotot a célig (), akkor a következő kódot kell kiadnunk:
JLJ
A pályát alkotó cellákra az oszlopokban látható betűvel és a sorokban látható számokkal tudunk hivatkozni.
pl. Az A1 cellában van a robot, a J10 cellában a cél. Az E5 cellában van egy teleportáló, az I8 cellában a lefele nyíl.
Most nézzük az alábbi pályát!
Melyik cellába kerül a robot az alábbi kódok hatására?
Kérdés
Kód
Cella
A.
FBBB
B.
JLBLBB
C.
FBJBF
Milyen kódok kiadásával lehet eljuttatni a robotot megadott cellába? A legrövidebb utat találd meg! Figyelj arra, hogy a robotnak meg kell állnia a cellában, nem elég áthaladnia rajta!
Kérdés
Cella
Kód
D.
I6
E.
C7
F.
J10
Hivatalos megoldás (HTML)
Van egy robotunk , amely az F, J, L, B parancsokra hallgat. Az F hatására felfele, a J hatására jobbra, az L hatására le, a B hatására balra megy a robot egészen addig, míg nem ütközik falba, akkor megáll és várja a következő parancsot. A pályát fal veszi körül, illetve a pályán belül is vannak falak (fekete négyzetek).
Amennyiben a robot olyan mezőre érkezik, amelyik egy nyilat tartalmaz, köteles megváltoztatni az irányát a nyíl irányába, és addig folytatja tovább útját, míg falba nem ütközik. Amennyiben teleportálás () mezőre érkezik, akkor a másik teleport mezőn fog előbukkanni, és ugyanolyan irányba folytatja az útját, mint korábban, amennyiben ez lehetséges. Ha ez nem lehetséges, mert ott akadály van, akkor ellentétes irányba mozog tovább a következő falig.
Lássunk egy példát:
Ha a szaggatott vonallal jelölt útvonalon szeretnénk végig vezetni a robotot a célig ( JLJ A pályát alkotó cellákra az oszlopokban látható betűvel és a sorokban látható számokkal tudunk hivatkozni. pl. Az A1 cellában van a robot, a J10 cellában a cél. Az E5 cellában van egy teleportáló, az I8 cellában a lefele nyíl. |
Most nézzük az alábbi pályát!
Melyik cellába kerül a robot az alábbi kódok hatására?
Milyen kódok kiadásával lehet eljuttatni a robotot megadott cellába? A legrövidebb utat találd meg! Figyelj arra, hogy a robotnak meg kell állnia a cellában, nem elég áthaladnia rajta!
|
Egy robot pálya kirajzolása lesz a feladatod. Készítsd el a pálya(oszlop,sor,méret) eljárást, amely kirajzolja a megfelelő pályát! Paraméterként a pálya oszlopainak és sorainak számát, valamint a pályát alkotó négyzetek oldalhosszát adjuk meg. Az egyes sorok mögött tüntesd fel a sorszámot, az oszlopok felett pedig az oszlop betűjelét A-tól kezdve! Segítség! Pythonban a write(″A″) parancs az A betűnek felel meg, a write(″B″)parancs a B betűnek, és így tovább. A pálya jobb alsó cellájába kell a célt kirajzolni! Készíts egy robot(oszlop,sor) eljárást, amely az adott helyen kirajzolja a robotot
! Készíts egy fal(oszlop,sor,méret) eljárást, amely a kirajzolt pálya adott helyét kitölti feketével! Készítsd egy nyíl(oszlop,sor,méret,szög) eljárást, amely a megadott helyre egy adott irányú nyilat rajzol! A szög értékek és az irányok között az alábbi kapcsolat legyen!
Szög | Nyíl | |||
0 | ||||
90 | ||||
180 | ||||
270 | ||||
pálya(10,6,40) robot(9,1,40) fal(1,3,40) fal(10,1,40) fal(10,5,40) nyíl(1,5,40,90) nyíl(1,6,40,0) nyíl(7,6,40,270) nyíl(7,1,40,180) | ||||
Mintafuttatás | ||||
A. A10 5 pont
B. A10 6 pont
C. A6 5 pont
D. FJL 6 pont
Annyiszor 2 pont, ahány kód egyezik a mintamegoldással balról jobbra vizsgálva. Vagyis, ha F-el kezdődik a kód 2 pont, ha FJ-vel, akkor 4 pont, és így tovább. Max pont akkor adható, ha a megoldás pontosan a mintamegoldással egyezik meg.
E. JLB 6 pont
(pontozási elv ugyanaz, mint a D. pont esetén)
F. FBJJFL 12 pont
(pontozási elv ugyanaz, mint a D. pont esetén, de minden egyezés 1 pontot ér)
$magyarázat kellene
Itt az előző korcsoporthoz képest még nyilakat is kell rajzolni.
eljárás nyíl :o :s :m :szög
tollatfel jobbra 90 előre :m/2+(:o-1)*:m balra 90
hátra :m/2+(:s-1)*:m
tollatle tollvastagság! 3 jobbra :szög előre :m/2-6
jobbra 45 hátra 6 előre 6 balra 90 hátra 6 előre 6
jobbra 45 hátra 2*(:m/2-6) előre :m/2-6
tollatfel tollvastagság! 1 balra :szög
előre :m/2+(:s-1)*:m jobbra 90 hátra :m/2+(:o-1)*:m
balra 90
vége
A. Van pálya eljárás 1 pont
B. A pálya 10 1 40 eljárás kirajzol egy 10 oszlopból és 1 sorból álló négyzethálót; ahol a négyzetek oldalhossza 40; a sor után az 1-es szám látható; minden cella felett a betűk helyesen látszódnak 2+1+1+2 pont
C. A pálya 1 10 40 eljárás kirajzol egy 10 sorból és 1 oszlopból álló négyzethálót; ahol a négyzetek oldalhossza 40; minden sor után a megfelelő sorszám látható; az oszlop felett az A betű van 2+1+2+1 pont
D. A pálya 10 6 40 eljárás kirajzol egy 10 oszlopból és 6 sorból álló négyzethálót; ahol a négyzetek oldalhossza 40; a sorindexek helyesek; oszlopindexek helyesek 2+2+2+2 pont
E. A pálya (négyzetrács) kirajzolása helyes a 30-as méretben; illetve 50-es méretben; a sor és oszlopindexek rendben megjelennek 2+2+2 pont
F. Van robot eljárás 1 pont
G. Megrajzolta a robotot, amely két pontból (körből) áll; a nagyobb pont (vagy kitöltött kör) tetején egy kisebb pont (vagy kitöltött kör) van; a robot pontosan a paraméterben megadott helyre kerül (függetlenül a korábban kiadott parancsok utáni teknőc pozíciótól); a pozícionálás 30-as és 50-es méretű pályán is jól működik 2+2+2+2 pont
H. Megrajzolta a két koncentrikus körből álló célt; a pálya utolsó cellájában elhelyezte 2+2 pont
I. Van fal eljárás 1 pont
J. A fal 1 2 40 eljárás befesti az első oszlop második celláját (csak akkor adható meg, ha az eljárás mindig az adott cellát tölti ki, függetlenül a korábban kiadott parancsok utáni teknőc pozíciótól) 2 pont
K. A fal 5 1 40 eljárás befesti az első sor ötödik celláját (csak akkor adható meg, ha az eljárás mindig az adott cellát tölti ki, függetlenül a korábban kiadott parancsok utáni teknőc pozíciótól)
2 pont
L. A fal eljárás akkor is jól színez, amikor nem 40-es, hanem 30-as méretben; illetve 50-es méretben kirajzolt pályán teszteljük (csak akkor adható meg, ha az eljárás mindig az adott cellát tölti ki, függetlenül a korábban kiadott parancsok utáni teknőc pozíciótól) 2+2 pont
M. Van nyíl eljárás 1 pont
N. A nyíl :oszlop :sor 40 0 a megadott helyre kirajzol egy nyilat (függetlenül a korábban kiadott parancsok utáni teknőc pozíciótól) 2 pont
O. A nyíl eljárás 30-as; illetve 50-es méretű pályán is kirajzol egy nyilat a megfelelő helyre
2+2 pont
P. A nyíl eljárás a szög paraméter megadásakor (0, 90, 180, 270) a helyes irányú nyilakat rajzolja ki 4*1 pont